Csupasz ágak
Sorban állnak,
Mintha egy bús
Nagy temető volna.
Víg madárdal átváltozott
Néma, csendes búra, –
Fáj a szívem,
Mert nem hiszem
Nem tudom, hogy
Lesz-e tavasz újra.
Dsida
mert ahogy beviszik, mert ahogy csak a küszöbére lépnek, hát az nem lesz már sehol, nem lesz már, mert az nem lesz már ugyanaz a templom. Az Úr onnét már kiköltözködött, eltávozik, uram mihelyt belépnek, és nem marad utána csak üres csarnok, amely talán jó Caligulának, de nem az Úrnak…
Székely János