Vékony jég

olvadt jégen korcsolyázol
veszélyes most minden mozdulat
hófehér nyári ruhádon
nyomot hagy a sötét pillanat
ne siess úgy
szép lány
nem kell úgy félni
nem kell úgy félni
ott van mögötted és nem kér sokat
ő csak néz
és lesben áll
hogy táncolsz azt nézi
ő sem a régi, már nem az a bűvös vadász
akire vártál
aki rád sem néz, mikor célba vesz
mégis szíven talál

Péterfy Bori

Ostrom után

 

Az ostrom közel estvélig tarta,
Az császár hada kárt nagyot valla,
 Ostromról aznap terek elálla,
Aznap húsz mázsa por mind elkölt vala.

Nagy bánatjok lőn az főpasáknak,
Egyött dolgokról tanácskozának,
Egy végostromot szolgáltatnának,
Hogyha nem nyernék, ők elszállanának.

Tinódi

Áthallások

Czap Gábor performansza a K28 galériában

“Köszönöm Kontur Balázsnak a lehetőséget, a bizalmat, és az értékes, örömteli együttlétet, Kontur Attilának a bizalmat, a K28 galériának az inspiráló teret, a fotós Fekete Attilának a türelmes, figyelmes jelenlétet.”

Czap Gábor

MarK 28 unread


Czap Gábor performansza a K28 galériában

„Köszönöm Kontur Balázsnak a lehetőséget, a bizalmat, és az értékes, örömteli együttlétet, Kontur Attilának a bizalmat, a K28 galériának az inspiráló teret, a fotós Fekete Attilának a türelmes, figyelmes jelenlétet.”


Czap Gábor

 

Tulipán

Az orcám tulipán,
feléd mutatnám,
a levele de színesen,
tekeredik a szívemen.
Az egész világot
rögtön odadnám,
ha a csúfot is széppé
vígasztalhatnám.
Muzsika vállán repülök én,
Gyönyörű táncán pirulok én.
Megesik a szerelem,
mint az anyaföld,
ha belehull a férfi,
szeme mohazöld.
Illat, illat a világ,
Szádon a szirom,
attól részeg pokol
és a paradicsom.
Az orcám tulipán…
Megesik a szerelem,
mint a magas ég.
ha belehull a lánka,
szeme csuda kék.
Csillagokba kiabál,
könny a szemeden,
belepusztul halál,
ha izzik szerelem.
Az orcám tulipán…

Szarka Tamás

Hitehagyott

Miben bízik hát a hitetlen?
A versben és a szerelemben.
Ki ebben, abban megcsalódott,
de eszét mégsem ölte meg,
a test s a lélek, föld s az ég
között megáll. Mit is tehet?
Kevésben hisz, de rendületlen
a versben és a szerelemben.

Nemes Nagy Ágnes

Dombvidéken


Hanton, dombon, dombvidéken jártam,

halmon, hegyen, hegytetőkön álltam,
s amit láttam, most, amit csak láttam,
hallja meg a világ: elkiáltom:
hantot láttam, napsütött mezőket,
halmot láttam, hegyet, hegytetőket,
és csatornát, csillogó folyókat
szántóföldet, erdőt, legelőket.
S van miért ha gondolkozni kezdtem,
értheted hogy értelmét kerestem:
mi lehet a célja-vége ennek,
ez eleven, tarka végtelennek?
De már félek, nincsen célja semmi
célja lenne legalább pihenni.
De már félek, nincsen semmi vége
nincsen a szívemnek menedéke.

Babits

 

Feltámadás

Álmodtam alvásunk aludtam álmunk
Felettünk mint levált fehér köröm
hullott alá a hold Beszivárgott
fenyegetően emelkedett a fény
Ilyentájt csúsztatják küszöb alá
a hírlapot szakadnak fel dörögve
redőnyök robajlanak át az
üres hűvösségen a teherautók
Süvítve nyílnak gázcsapok vízcsapok
Tea forr szelnek a szikkadt kenyérből
Csobogás és robogás ideje Takarítónők
ébredő visszérfájdalma Székek tetszhalálban
Szódáscsap felhörög a söntéspulton
kopasztott csirkefej feltámadása
Zöldesen mint Lázár de folytat mindent
ahol abbahagyta mert nem tud mást a város

Petri

I am ready

I’ll never know what you said
But I heard that you were talking when I
Turned my back that day
It hurt but the truth is I ask for it

I’m aware, yeah I confess I cross a line
I’m ok, yeah it’s alright I start the fire
I’m not afraid, yeah I’m prepared to burn alive
To lift the burden, the burden for all to see

That I am ready
I am ready
I am ready
To be revealed

I am ready
I am ready
Say I am ready
To be revealed

Sarah Blasko

Alkony

Lebukik fejem és úgy zokogok,
haloványul bennem a bánat,
veretik körülöttem az ősi dobot,
szaladok, hajnal, utánad.
Ez a csont-pufogás, ez a hanti-rege
hitemet hirdeti híven,
kataton bálvány, légy fekete,
hiszen elkártyáztam a szívem.

Hell István

Tánc az élet


Táncot kivánnék látni, hintázó női testet,

Zenén lebegve könnyűt, toppanva halk neszűt,
Úszó, setét hajával csak fátyolos mezűt,
Kit nékem furcsa piktor, bús vágy, elémbe festett –

Hadd jönne s lengené szép estté ezt az estet,
Most hogy aléló pillám zokogni nehezűlt
S hogy nehezűlő szívem ím szakadni feszűlt
S azt sem tudja szegény, élni vagy halni restebb?

Tóth Árpád

Sakkjátszma

– Várj egy pillanatot.
– Ezt mondjátok mind, de nincs haladék.
– Te szoktál sakkozni igaz?
– Honnan tudod?
– Láttam festményeken és hallottam dalokban.
– Csakugyan elég jó sakkjátékos vagyok.
– De nálam aligha vagy jobb.
– Miért akarsz sakkozni velem?
– Az az én dolgom.
– Ahogy gondolod.
– Íme a feltételeim: hagysz élni míg meg nem versz. Ha én adok mattot neked elengedsz…Tiéd a sötét.
– Az illik is hozzám.

Bergman