[Not a valid template]
[Not a valid template]
„Az, ami időnként hátul a hátatokon viszket, az a szárnyak emléke. Nem véletlenül álmodjátok azt hogy repültök: az álom csupán azoknak a dolgoknak a tükörképe, amelyek már megtörténtek veletek.”
Szanyiszlav Sztratyiev
színészek:
Bognár Anita, Csépai Eszter, Király Orsolya, Simon Attila, Stubnya Béla, Szemere Zsolt
rendezte: Cserje Zsuzsa
[Not a valid template]
Van egy fehér, fehér, fehér ház,
ahova néha elmegyek.
Fehér, fehér talpig fehér ház
és benne fehér emberek.
Leverem a port saruimról
ha néha oda elmegyek.
Nem látom őket, ők se engem.
Lecsókolom vak, szent szemük.
Álarc szorítja könnyes arcom,
de könnyeim nem keserűk.
Fehér virággal, puha szóval
lecsókolom vak, szent szemük.
Kosztolányi
Mert a bűn ellen való harcban még nem álltatok ellen egészen a vérig, és elfeledkeztetek a bátorításról, amely nektek mint fiaknak szól: „Fiam, ne vesd meg az Úr fenyítését, és ne csüggedj el, ha megfedd téged, mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti, és megostoroz mindenkit, akit fiává fogad.”
zsidókhoz írt levél 12 fej.
nagycsütörtökön már kora délután odébbállnak
a vacsorát már ki-ki a maga nem föltétlenül
családi körében költi el nagycsütörtökön
már kora délután meglép aki csak teheti
nincs idegünk már a közös szorongáshoz
a közös de a külön-különi megszégyenítéshez
sem a kálvária a kivégzés ceremóniájához
ha legalább élőben menne mint minden este
a megváltott és meg nem váltott világ
minden híradójában latrok százai ezrei
mentődnek föl naponta pilátusok légiói
mossák a kezüket nyilvánosan és közben
elégedetten mosolyognak bele egyenesen a
kamerákba csak az üzenetrögzítőkre hagyat-
kozhat nagycsütörtökről nagypéntekre virra-
dólag a megváltás dolgában bizonytalankodó
ki kell hétvégéztetni a fejekből az áldozat-
hozatalnak azt a deprimáló hogyismondjákját
ki kell hétvégéztetni no szia majd húsvét után
locsolkodni ugyan már kinek van ebben a mai
rohanó világban divatjamúlt a folklór
a föltámadást hétfőtől kezdve mindenki már
csak magának reméli
Kányádi
A kiállító művészek:
Balogh Krisztián
Debreczeni Imre
Görög Ferenc Gábor Tatlin
Németh Csaba
Pignitzky Ádám
Pinczés József
Retkes Máté
Völgyi Dóra
Bevezető: Retkes Máté
Megnyitó vers: Weiner Sennyey Tibor
Performansz: Formanek Csaba, Bocz Sára, Hakstol Sára, Lakatos Dániel
Élőfény installáció: Budai Géza, Igaz Balázs