Hónap: 2014 július
Lebegő lélek
Szó elszáll, papír elmálik
„… a valódi dolgok mennyire kívül esnek a személyes teljesítmény belátható határán. A valódi érték (túl a publikációk zűrzavarán, a kommunikáció örök békéjében és csöndjében) terített asztal, amihez mindenki hivatalos, ahol mindenki jóllakhat, anélkül hogy bárkit is megrövidítene. Az isteni kontextusban: legtöbbször más, aki az értéket megéli, s megint más, aki esetleg megírja. Mit számít? Isten az, s egyedül ő az, aki ír: a történések szövetére vagy a papírra.”
Piliszky
Cérnaszál
Gyászoljuk a demokráciát
A tűz martaléka
A hatalom árnyékában
A zene mindenkié
A századik napon
„Itt szép lehetsz, de okos nem, mert kötelező a hit
És ellenség lesz mindenki, aki kételkedik
És erkölcsről papolnak álszent köpönyegforgatók
Édesapám, csak azt ne mondd, hogy ezek ugyanazok
Lassan kihull a memóriákból az egyéni tapasztalat
És átírja a központból kiküldött új adat
S jönnek a minden rendszerhez alkalmazkodók
Édesapám, csak azt ne mondd, hogy ezek ugyanazok”
Bródy
Vörös és fekete
Le? Fel?
A tudás melege
Rutin
Nagyon nő
Kiárusítás
Kilátás
Szövevény
Semmi ágán
Fellini – Róma(i)
„A nőiesség számomra misztérium, varázs, kreativitás. Nő és férfi öröktől fogva kölcsönös kíváncsisággal lobban lángra a másik iránt; én pedig ma, az erőszak, a rosszkedv, a rövid életű boldogság, a drogok és az erotika nélküli szexualitás korában a filmemben még egyszer megkíséreltem úgy beszélni, hogy nők és férfiak szégyenkezés nélkül nézzenek egymás szemébe.”
Fellini
Sokszínűség ünnepe – Pride
Lélek csendje
„Egynémely létező, testetlenül kisértve,
Kettős életet él: el- s visszatáncol
Iker-valójába és -semmijébe,
Anyagból s fényből, alakból meg árnyból.
Van ilyen csend is: tenger s partszegély,
Test s lélek. Holt vidéket jár az egyik,
Hol fennkölt bánattal friss fű vetekszik,
Hol az emlékező, könnytelen szenvedély
Már-már megnyugtatás: Ember, ne félj!
E testet-öltött csend csak a „Soha!”
Csend, mely minden gonoszra képtelen.
De ha szerencséd iker-fátuma
E csend árnyát veti rád (névtelen
Lidérc! lápján nincs ember lábnyoma):
Az Isten könyörüljön lelkeden!”
A. E. Poe – Tandori
Generációk
Gender Bender
Holland Kati – Gender Bender
kiállításmegnyitó
„Egykori természetünk ugyanis egész más volt, mint ez a mostani. Először is az ember akkor háromnemű volt, nem mint most, kettő: hím és nő, hanem harmadikul még e kettő elegye is, amely ma már kiveszett, csak a neve maradt fönn. Ez volt ti. a „hímnő”, alakja és neve a kettőnek: férfinak és nőnek összetétele. Most már kiveszett, neve is csak csúfnévként maradt fönn…”
Platón